Ha külföldre utalsz pénzt, rögtön előkerül pár rövidítés: IBAN, BIC, SWIFT, SEPA. Ezek nem banknevek, hanem különböző szabványok és fizetési rendszerek, amelyek meghatározzák, hogy egy ország hogyan kapcsolódik a nemzetközi pénzforgalomhoz. Az alábbi áttekintés segít megérteni, milyen országcsoportok léteznek, és mit jelent az, hogy egy ország „IBAN-ország”, „SEPA-ország” vagy „csak SWIFT-hálózatban” szerepel.
Miért léteznek nemzetközi fizetési rendszerek?
A határokon átnyúló utalásoknál több szereplőn és több ország szabályrendszerén kell átverekednie magát a pénznek. Ha minden ország teljesen saját logikát követne, az lassú, drága és hibalehetőségekkel teli folyamatot eredményezne. Ezért jöttek létre olyan nemzetközi rendszerek és szabványok, amelyek egységesítik a számlaszámok formátumát, a bankok azonosítását és az üzenetküldést a bankok között.
Egyes rendszerek az azonosításra koncentrálnak (IBAN, BIC), mások az euróövezeten belüli fizetésre (SEPA), megint mások pedig globális üzenetküldő hálózatként működnek (SWIFT). A gyakorlatban egy ország nagyon gyakran egyszerre több rendszer része – például IBAN + SEPA + SWIFT –, de vannak országok, amelyek csak egyes elemekhez csatlakoztak.
Mit érdemes fejben tartani már az elején?
- A különböző rövidítések más-más szintet jelentenek: számlaszám-formátum, fizetési zóna, üzenetküldő hálózat.
- Egy ország egyszerre több rendszer tagja is lehet (például IBAN + SEPA + SWIFT).
- Ugyanarra az utalásra egyszerre több szabvány is „ráülhet”, és mindegyik más részét szabályozza a folyamatnak.
IBAN – egységes bankszámlaszám formátum
Az IBAN (International Bank Account Number) egy nemzetközi számlaszám-formátum, amely megmondja, hogy melyik országban, melyik banknál és melyik konkrét számlán landoljon a pénz. Minden IBAN az országkóddal kezdődik (például HU, LU, DE), ezt követi két ellenőrző számjegy, majd az adott ország belföldi számlaszám-formátuma. A hossza országonként eltérő, de maximum 34 karakter lehet.
Az IBAN-t eredetileg európai használatra találták ki, de ma már jóval több mint Európa használja: számos közel-keleti, karibi és afrikai ország is átállt IBAN-alapú számlaszámra. Vannak országok, ahol belföldi utalásoknál is kötelező az IBAN, máshol csak a nemzetközi utalásoknál jelenik meg. Ahol nincs IBAN, ott továbbra is a régebbi jellegű belföldi számlaszámok és bankkódok működnek.
IBAN-nal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
- Az IBAN nem egy külön számla, hanem a számlaszám formátuma.
- Mindig pontosan úgy írd be, ahogy a banktól kaptad – egyetlen elütés is utalás-visszautasítást okozhat.
- Ha IBAN-országba utalsz, szinte minden bank kötelezően kéri az IBAN-t, különben el sem indítja a tranzakciót.
BIC / SWIFT-kód – a bank címkéje a világban
A BIC (Bank Identifier Code), közismertebb nevén SWIFT-kód, a bankok „nemzetközi rendszám-táblája”. Nyolc vagy tizenegy karakterből áll, és pontosan azonosítja, hogy a világ több ezer bankja közül konkrétan melyikhez kell eljuttatni az üzenetet. Maga a BIC-szabvány a SWIFT szervezethez kötődik, ezért hívják a kódot a legtöbben SWIFT-kódnak.
A SWIFT hálózatban a bankok egymásnak üzeneteket küldenek – az utalás lényegében üzenetváltások sorozata a küldő, a közvetítő és a fogadó bankok között. A SWIFT így nem pénzt „visz”, hanem a pénzmozgásról szóló szabványos üzeneteket, amelyek alapján a bankok könyvelik a tranzakciókat. A hálózatban gyakorlatilag a világ szinte összes országa és nagyobb pénzintézete jelen van.
Mire figyelj a SWIFT-kód megadásánál?
- Mindig a fogadó bank hivatalos oldaláról vagy számlakivonatáról vedd a BIC-et, ne találomra keresd Google-ben.
- Ha a banknak több BIC-je is van, nézd meg, melyiket kell használni deviza- vagy belföldi utaláshoz.
- SWIFT-utalásnál a BIC és az IBAN együtt mondja meg, hová menjen a pénz, ezért mindkettőre szükség van.
SEPA – az euró átutalások egységes európai rendszere
A SEPA (Single Euro Payments Area) egy európai kezdeményezés, amelynek célja, hogy az euróban történő átutalások és beszedések ugyanúgy működjenek az egyes országok között, mintha belföldi forgalom lenne. Ha mind a küldő, mind a fogadó bank SEPA-tag országban működő bank, és az utalás euróban történik, akkor az tranzakció jellemzően SEPA-átutalásként megy.
A SEPA-övezethez az összes EU-tagállam tartozik, és több EFTA-ország, illetve néhány kisebb európai állam is csatlakozott. Vannak külön SEPA-sémák az egyszeri átutalásokra (SEPA Credit Transfer), az azonnali eurós utalásokra (SEPA Instant Credit Transfer) és a csoportos beszedésekre (SEPA Direct Debit). Mindezek közös szabályrendszerrel, egységes formátumban működnek.
Gyakorlati kapaszkodók a SEPA-hoz
- SEPA csak euró devizanemben értelmezett fogalom, forintban vagy más pénznemben nem.
- SEPA-körben az euróban indított utalások kezelése egységesebb és általában kedvezőbb, mint a klasszikus SWIFT-tranzakciók.
- Ha európai bankok között utalsz euróban, nagyon nagy eséllyel SEPA-átutalásról lesz szó.
Mely országcsoportok tartoznak a SEPA-övezethez?
A SEPA-övezet magját az Európai Unió 27 tagállama adja, vagyis az összes uniós ország, függetlenül attól, hogy bevezette-e az eurót vagy sem. Ehhez csatlakoznak bizonyos EFTA-országok (például Norvégia, Izland, Liechtenstein, Svájc), továbbá néhány kisebb európai állam és terület, mint például Monaco vagy San Marino. A lényeg: gyakorlatilag szinte teljes Európa benne van.
Fontos, hogy a SEPA-tagság ország- és bankszintű kérdés is egyszerre. Van olyan ország, amely SEPA-tag, de nem minden helyi intézmény kínál minden SEPA-szolgáltatást. Ugyanakkor az uniós szabályozás miatt a főbb bankok számára ez ma már gyakorlatilag alapkövetelmény az euróforgalomhoz.
Hogyan ellenőrizd, hogy egy ország SEPA-tag-e?
- Nézd meg a saját bankod SEPA-listáját – a legtöbb bank oldalán van külön „SEPA countries” szekció.
- Európai célország esetén kiindulási feltételezésként tekintheted, hogy nagy eséllyel SEPA-tag.
- Ha kétséged van, kérdezz rá a bankodnál: „Az XY országba indított euróutalás SEPA-nak számít-e?”
Hogyan fedik egymást az IBAN-, SEPA- és SWIFT-országok?
Az IBAN, a SEPA és a SWIFT három külön „réteg” ugyanarra a világra. Az IBAN a számlaszám-formátumról szól, a SEPA az euróalapú utalások európai zónája, a SWIFT pedig a világméretű üzenetküldő hálózat. Egy ország ezért nem egyszerűen „egy rendszerhez tartozik”, hanem több külön kategóriában is elhelyezhető.
Az európai SEPA-országok túlnyomó többsége IBAN-t használ és benne van a SWIFT-hálózatban is. Vannak olyan országok, amelyek IBAN-t használnak, de nem SEPA-tagok (például egyes közel-keleti vagy dél-amerikai országok), és vannak olyan országok is, amelyek ugyan SWIFT-tagok, de nem vezették be az IBAN-t, hanem saját belföldi számlaszám-formátumot használnak. A gyakorlatban a legtöbb nemzetközi utalásnál legalább az IBAN + SWIFT kombináció megjelenik.
Röviden, mit jelent egy-egy címke?
- IBAN-ország: a számlaszámot IBAN-formátumban adják meg (országkód + ellenőrző szám + belföldi rész).
- SEPA-ország: az ország része az egységes euró fizetési térségnek, ha euróban utalsz oda, jellemzően SEPA-n megy.
- SWIFT-hálózat: a bank része a globális üzenetküldő rendszernek, ezen keresztül kommunikál a többi bankkal.
Fő országcsoportok a gyakorlatban
A mindennapi bankolás szempontjából érdemes az országokat négy nagy csoportba gondolni. Az első csoportba tartoznak az európai országok, amelyek IBAN-t használnak, SEPA-tagok és a SWIFT-hálózat részei – a legtöbb magyar vagy luxemburgi utalás ide tartozik. A második csoport azoké az országoké, amelyek IBAN-t használnak és SWIFT-tagok, de nem részei a SEPA-övezetnek.
A harmadik csoportba azok az országok sorolhatók, amelyek ugyan SWIFT-tagok, de nem vezettek be IBAN-t, így ilyenkor hagyományosabb belföldi számlaszámot és bankkódot kell megadni. A negyedik csoport pedig azokat az országokat foglalja magában, amelyek saját alternatív fizetési rendszereket is építenek (például Kína CIPS-rendszere), de a gyakorlatban a legtöbbjük továbbra is használja a SWIFT-hálózatot a nemzetközi kommunikációhoz.
Miért hasznos ez a besorolás?
- Segít előre sejteni, hogy IBAN-t, BIC-et, SEPA-t vagy „sima” SWIFT-utalást fogsz használni.
- Könnyebb megérteni, miért olcsóbb és gyorsabb egyes relációkban az utalás, mint más relációkban.
- Ha sok országba utalsz, ezt a logikát akár saját belső listához is felhasználhatod (A, B, C, D típusú országok).
Kártyarendszerek és egyéb hálózatok
A számlaszám- és átutalási rendszerek mellett ott vannak a kártyás fizetési hálózatok is, mint a Visa, a Mastercard vagy regionális rendszerek (például UnionPay, egyes országokban helyi márkák). Ezek külön infrastruktúrán futnak, de ugyanúgy ország- és bankszintű csatlakozáson alapulnak, és a háttérben gyakran összekapcsolódnak a SWIFT- vagy más üzenetküldő rendszerekkel.
Az utóbbi években megjelentek alternatív, régiós vagy politikailag motivált rendszerek is (például orosz, kínai, BRICS-kezdeményezések), amelyek célja, hogy bizonyos relációkban csökkentsék a SWIFT-függőséget. Ezek azonban jellemzően még szűkebb környezetben működnek, és a mindennapi lakossági utalások szintjén jóval ritkábban találkozol velük, mint a klasszikus IBAN–SEPA–SWIFT hármassal.
Mikor érdekesek a kártya- és alternatív rendszerek?
- Ha kártyával fizetsz külföldön, a kártyarendszer (Visa, Mastercard stb.) szabályai is beleszólnak a díjakba és árfolyamba.
- Nagy volumenű, speciális relációkban (pl. Kína felé) egyre több cég használ alternatív elszámolási rendszereket.
- Átlagos lakossági felhasználóként azonban jellemzően továbbra is az IBAN + SEPA + SWIFT kombinációval találkozol.
Hogyan derítsd ki, milyen rendszer érinti a saját utalásodat?
Ha tudni szeretnéd, hogy egy konkrét utalás milyen rendszerben megy, mindig a célországot, a devizát és a fogadó bank adatait nézd. Európai célország és euró deviza esetén valószínű, hogy SEPA-tranzakcióról van szó. Más deviza vagy Európán kívüli célország esetén jellemzően klasszikus SWIFT-utalásra kell számítanod, IBAN-nal vagy anélkül, attól függően, hogy az adott ország használja-e a szabványt.
A legbiztosabb módszer mindig az, ha a saját bankod tájékoztatását nézed meg: ott szerepel, milyen adatokat kérnek az adott országba irányuló utalásokhoz, és általában az is, hogy a tranzakció SEPA-nak vagy SWIFT-utalásnak minősül-e. Ha rendszeresen utalsz ugyanabba a relációba, érdemes egyszer alaposan végigolvasni az apró betűs részt – később sok félreértést és költséget spórolhatsz meg vele.
Gyorstalpaló ellenőrzőlista utalás előtt
- 1. Melyik országba utalsz, és milyen devizában? (Euró + Európa → nagy eséllyel SEPA.)
- 2. A fogadó ország IBAN-t használ? Ha igen, mindig kérd el az IBAN-t a kedvezményezettől.
- 3. A bankod szerint a tranzakció SEPA vagy SWIFT? Ha SWIFT, számolj hosszabb átfutással és több köztes bankkal.